A hőszivattyú:

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. (Mert külső energia felhasználása nélkül , "magától" a hő csak melegebb helyről tud a hidegebb hely felé áramlani.) A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.

A geotermikus hőszivattyú például a "föld" (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irányon változtatva télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük a házat. (illetve meleg vizet állíthatunk elő télen-nyáron) A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hő-teljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek.

1. Levegő hőszivattyú (levegőkazán)

 A külső levegő ventillátorokkal kerül beszívásra, amit a hőszivattyú hűt le. Hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó, illetve a ventillátorok által keltett zaj is problémát jelenthet. Felhasználásra kerülhet még a ház pincéjének levegője is. Központi szellőztető rendszerrel ellátott, légmentesen szigetelt ház esetén az kifúvásra kerülő elhasznált levegő is használható hőforrásként, vagy a befúvásra kerülő levegőt melegítve, vagy a fűtési rendszerre rásegítve. (Ennél egyszerűbb megoldás a hőcserélők alkalmazása, ahol a kifúvott meleg és a beszívott hideg levegő egy nagy felületű berendezésen át adja át a hőt, anélkül, hogy keveredne.)

A levegős hőszivattyú típusok előnyei:

-Nem igényel jelentős előkészületeket
-Bárhová szerelhető
-Egyszerű, olcsó telepítés
-A leggazdaságosabb megoldás meglevõ fûtési rendszer esetén
-Kisebb beruházást igényel, mint a földes, vagy vizes típusok

A levegős hőszivattyú típusok esetleges hátrányai:
-Alacsonyabb (3,5-4,1) COP
                                           -Külső hőmérséklettől függő COP
                                           -Alternatív fűtési rendszert igényelhet!


2. Talaj-kollektor hőszivattyú 

A talaj hőenergiája egy kimeríthetetlen, mindenütt rendelkezésre álló, praktikus energiaforrás. Egész évben rendelkezésre állása és decentralizáltsága széleskörű felhasználást tesz lehetővé, mint például a ház fűtése és hűtése talajszondák segítségével. A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt A talaj-kollektorban hő-átadó folyadék kering zárt cirkulációs körben, amely a talaj hőenergiáját a hőszivattyúhoz szállítja fűtéskor, vagy leadja a hőenergiát a talajnak hűtéskor. A hő-közlő folyadék vízből és fagyállóból áll, amely biztosítja a nulla fok alatti működést. A talajból a hőt, 1,5-2 méter mélyre (több, keskeny árokba, vagy egy nagy alapterületű "gödörbe") , vízszintesen, vagy kosár, spirál alakban lefektetett, műanyagcsövek segítségével vonjuk el. A csőkígyóban fagyálló folyadék kering. Talaj-kollektoros (vízszintes) hőszivattyú rendszer esetében több száz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba. Direkt-elpárologtatós hőszivattyúhoz kizárólag ezt a kollektor típust lehet használni, de a sík-kollektor bármelyik hőszivattyúval használható. Direkt-elpárologtatós rendszer esetén a kollektorban közvetlenül a hőszivattyú munkaközege (R 407 C) kering, megspórolva egy hőcserélőt, amely kis mértékben növeli a hatásfokot. Hátránya a direkt-elpárologtatós hőszivattyúnak, hogy hűtésre nem alkalmas. E rendszer segítségével négyzetméterenként 10-40 Wattnyi energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.

3. Talajszonda hőszivattyú

Talajszonda hőszivattyú rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50-200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe leginkább függőlegesen. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. 200 méteres mélység esetén kb. 17 ˙C-os a Föld. A szondák között legalább 5-8 m távolságot kell hagyni. Előnye, hogy kisebb helyet foglal, új építésű ház esetén a ház alá is telepíthető. A talajhőmérséklet ebben a mélységben télen, nyáron állandó. Ezzel a rendszerrel a legüzembiztosabb rendszer építhető ki. Kinyerhető teljesítmény: 30-100 W/m Lehet két- vagy háromkörös rendszer, attól függően, hogy a szondában közvetlenül a hűtőközeg áramlik, vagy fagyálló folyadék adja át közvetetten hőjét a hűtőközegnek. A szondák speciális esete az energiakaró: több szondát egymás mellé helyezve nyáron eltárolják a hőenergiát a földben, amit télen hasznosítanak. Különösen nyári hűtési igény esetén, ill. ipari méretekben gazdaságos.


A talaj hőszivattyú rendszer típusok előnyei:
-Magas COP (4,5-5)
-Az év egészében állandó COP
-Önállóan megoldja az épület fűtését-hűtését és opcióként a meleg víz ellátását is
-Teljesen biztosított a jövőbeni működés

A talaj típusú hőszivattyú esetleges hátrányai:
-Jelentősebb földmunkával jár
-Hűtheti a kert fáinak gyökereit
-Nagy földterület szükséges hozzá.



4. Víz hőszivattyú 

A talajvízből, vagy a felszíni vizekből (folyó, tó) vonjuk el a szükséges hőenergiát. A talajvíz felhasználásához legalább két kút szükséges; az egyikből kiszivattyúzzuk, a másikba pedig visszaeresztjük a a vizet. A talajvíz-kútból búvárszivattyúval nyert víz hőjének elvonása után a vizet vagy egy másik kútba, vagy felszíni vízbe (patak,tó,folyó) vezetik, vagy elszivárogtatják földbe fektetett dréncsöveken át. A talajvíz állandó hőmérséklete (7˙C-12˙C) és jó hővezető-képessége révén ideális hőforrás. További speciális alkalmazás, amikor hőforrásként egy tó szolgál. Ebbe helyezik el körkörösen a kollektorként szolgáló csöveket.
  
 



A vizes típusú hőszivattyú előnyei:
-A legmagasabb COP (5-7)
-Az év egészében állandó COP
-Önállóan megoldja az épület fűtését-hűtését.

A víz típusú hőszivattyú hátrányai:
-Nagy mennyiségű víz szükséges hozzá
-Jelentős előkészítést igényel
-Ha elapad a vízforrás, nem tud működni.


A hőszivattyú bekötési elve fűtés+hűtés+meleg víz esetén:

Hőszivattyú rendszerek előnyei 

-Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt energiát hasznosítja.
-Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk. -Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsájtás.
-Olcsóbb lesz a lakás fűtése! Hőszivattyú alkalmazása esetén lakásunk fűtéséhez szükséges energiának csak 15-30%-át kell megvásárolnunk, a többit ingyen kapjuk a természettől! Ez azt jelenti, hogy már ma is sokkal olcsóbb hőszivattyúval fűteni, mint vezetékes gázzal!
-Csak elektromos áramra van szükségünk, - amiért már ma is legalább ugyanannyit fizetünk, mint az Európa nyugati felében élők - a gázár viszont néhány éven belül többszörösére fog emelkedni!
-Olcsóbb lesz a lakás hűtése! Nincs szükség külön berendezések beépítésére, hiszen hőszivattyúnk nyáron hűteni tudja otthonunkat, ráadásul lényegesebben gazdaságosabban, és kellemesebben, mint a hagyományos klímák!
-Olcsóbb lesz a melegvíz előállítása! Hőszivattyúnk – „szabadidejében” ( amikor éppen nem fűt, vagy hűt) – szorgalmasan, és rendkívül gazdaságosan elkészíti - és a felhasználásig egy jól hőszigetelt tartályban megőrzi - a szükségleteinknek megfelelő mennyiségű melegvizet.
-Kisebb fenntartási költség! Hőszivattyúnk annyi karbantartást igényel, mint egy jó hűtőszekrény, azaz szinte semmit! Ráadásul még polcai sincsenek, amit néha le kellene mosni! Nincs éves – kötelező – felülvizsgálati költség!
-Nincs szükség kéményre!Ha új házat építünk, egyáltalán nem szükséges drága kéményt építenünk, ráadásul így a kéményseprési és ellenőrzési díjakat is megtakarítjuk! Meglévő lakásunk kéményét pedig nem nem kell - az időről-időre változó szabályok miatt – néhány évenként méregdrágán átépíttetnünk, kibéleltetnünk!
-Teljes függetlenség a gáztól! Nem vagyunk kiszolgáltatva a gázszolgáltatónknak! Sem az áremelésnek, sem a bizonytalan ellátásnak!
-Ha új házat építünk, rá se kell csatlakoznunk a vezetékre, ha pedig már be van vezetve a gáz, nyugodtan leválhatunk a rendszerről!
-Nagyobb biztonság! Nem fenyeget minket többé a Szénmonoxid mérgezés!
-Tökéletes tisztaság! A hőszivattyú nem bocsát ki magából semmilyen gázt, füstöt, kormot! Egyáltalán nem szennyezzük a környezetünket!
-Kisebb helyigény! A hőszivattyú nem igényel különlegesen kialakított helyiséget! Általában mindössze 1-2 m2-t foglal el. Halk, szagtalan és önműködő. Elhelyezhető a kamrában, a garázsban, a gardrób szobában. Egyes típusai a kertbe, a tetőre, vagy a ház falára is felszerelhetők!
-Hosszú élettartam! A jó minőségű hőszivattyúk élettartama 30-50 év! Ezalatt az idő alatt legfeljebb 5-15 évenként szorulnak kisebb javításra, beállításra!
-A lakás piaci értéke nagymértékben növekszik! A gázár növekedése miatt, két év múlva már lényegesen könnyebben és jobb áron lehet majd eladni a hőszivattyús lakásokat, hiszen fenntartási költségük csak töredéke lesz a hagyományos fűtésűeknek!
-Teljes kényelem! A hőszivattyú egész évben, teljesen önállóan végzi a rábízott feladatokat!

Napkollektoros rendszerek:

A napkollektor meghatározása A napkollektor a Nap hőjét hasznosító berendezés, amely a napsugarakból kinyert hő segítségével állít elő használati- vagy fűtésrásegítésre alkalmazható meleg vizet. A napkollektor működése A napkollektor tulajdonképpen egy hőcsapda, amely az alábbi elven működik: A napfény bejut a napkollektorba és elnyelődik benne, miközben hője felmelegíti a napkollektor csöveiben keringő folyadékot (a speciális szigetelésnek köszönhetően az elnyelt hő kijutni már nem tud a napkollektorból). A felmelegített folyadékot egy szivattyú keringeti a napkollektor csöveiben, így szállítja el a hőt egy hőcserélőig. A folyadék hője a hőcserélőn keresztül átadódik a tartály vizének, felmelegítve azt. Amennyiben - pl. borús időben vagy télen - nem melegszik fel eléggé a víz, kiegészítő fűtést kell alkalmazni (pl. elektromos fűtőbetét, gáz-, villany-, vagy vegyestüzelésű kazán). A napkollektor működtetése ilyen esetben is költségtakarékosabb, hiszen a napkollektor által előmelegített vizet a kívánt hőfokra melegíteni már kevesebb energiafelhasználást igényel. A napkollektor rendszer teljesen automatikusan üzemel, a vezérlőelektronika szabályozza működését az egyedileg beállított paraméterek alapján.
Magyarországon olyan rendszereket érdemes telepíteni, amik elegendő meleg vizet képesek termelni az év legnagyobb részében, és rendelkeznek kiegészítő fűtési lehetőséggel, ami rossz időben rápótol a kollektorok termelésére. Ilyen módon lehetséges egy háztartás éves használati melegvíz szükségletének megtermeléséhez felhasznált energia 70-75%-ának megtakarítása.

Napkollektor-fajták A melegített közeg fajtái szerint kétféle napkollektor létezik: Levegőt melegítő napkollektor: Több típusa létezik. Ennél a fajtánál a levegőt egy hőcsapdán fújják át, így az a bennrekedt hőt felvéve felmelegszik. A napkollektorból kiáramló meleg levegő már irányítottan felhasználható.

Folyadékot melegítő napkollektor: Ennek is több típusa ismert, de az alapvető működési elv itt is egységes. A napkollektor belsejében keletkezett hőt veszi fel a rendszerben keringtetett folyadék, amely elszállítani és a megfelelő helyen felhasználja ezt a hőt. A folyadék-kollektorok két főbb csoportja:

Síkkollektor:
Ez az elsőként kifejlesztett napkollektor típus, amelynek szerkezete gyakorlatilag egy jó hőszigeteléssel rendelkező, üveggel lefedett dobozból és a benne elhelyezett, hosszú csőkígyóból áll. Utóbbi úgy van elhelyezve, hogy az üvegen át beengedett napsugárzás révén keletkezett hő minél jobban elnyelődjön a cső falaiban, és át tudja azt adni a benne keringetett
folyadéknak.

Vákuumcsöves napkollektor:

 A vákuumcsöves napkollektor típus egy közös gyűjtőegységbe dugott, különálló üvegcsövekből áll, amelyek mindegyikében van belül még egy üvegcső az abba beépített, hőt elvezetni képes fűtőcsővel. A külső és belső üvegcső közti térben vákuum van. A korszerű vákuumcsöves napkollektoroknál ez a két üvegcső valójában egy: a termosz betétjéhez hasonló duplafalú cső, aminek falai közt vákuum van. Ez a kialakítás jobb, mivel a két cső közötti rész tökéletesen zárt, nincsen tömítés, és amíg az üveg el nem törik, addig a vákuum nem szűnhet meg. A külső beengedi, a belső csőfal pedig elnyeli a sugárzást, hővé alakítva azt. Napjainkban a vákuumcsöves napkollektornak két típusa használatos; a HEAT-PIPE és az U-csöves rendszerű napkollektor.

HEAT-PIPE rendszerű napkollektor:
A vákuumcső belsejében elhelyezkedő fűtőcső önálló egységet képez. Belsejében alkoholos folyadék van, ami hő hatására elpárolog. Ez a fűtőcsőben felszálló pára szállítja el a napkollektor gyűjtőegységébe, a keletkezett hőt és ott átadja a rendszerben keringetett glykolos folyadéknak, ami elviszi a hőt a használati melegvíz tartály hőcserélőjébe.
U-csöves napkollektor:
Ennél a napkollektor típusnál az U-alakú fűtőcső a rendszerben keringetett glykolos oldatot levezeti az üvegcső aljára, ahol az U formának köszönhetően visszafordul és felül kijön az üvegcsőből. Mivel ezt a kanyart a napkollektor összes csövénél megteszi, alaposan átmelegszik. Az U-csöves rendszernél két hőátadási lépcső kimarad, a heat-pipe-os rendszerhez képest, ezért előnyösebb.

A síkkollektorok kipróbált megoldást képviselnek a napkollektor technológia terén, élettartamuk akár 40 év is lehet. A vákuumcsöves napkollektorok viszonylag új technológiának számítanak, így ezek mögött még nincsenek évtizedes tapasztalatok. A kétfajta napkollektor összehasonlításának tükrében általánosan igaz, hogy egy vákuumcsöves napkollektor hatásfoka kb. 10-15%-al jobb, viszont ára is 10-15%-al magasabb, mint egy síkkollektoré. Egy napkollektor rendszer megtervezése és telepítése előtt érdemes minden szempontot figyelembe venni, hogy az adott épülethez és igényekhez legmegfelelőbb típust válasszuk. Vigyázat! Amelyik napkollektor gyanúsan olcsó a többihez képest, ott a minőség valószínűleg nem megfelelő, és ez hosszú távon nem megtakarítást, hanem inkább ráfizetést jelent!

Ötrétegű műanyag csövek, univerzális fittingek

Felújításoknál és új épületek csőrendszereinek kialakításakor egyre nagyobb szerephez jutnak a hagyományos fémcsöveket felváltó, korszerű, polietilén és alumínium kombinációjú csövek és azok csatlakoztatását lehetővé tevő csatlakozó szerelvények. A többrétegű PEX, PE RT, HDPE és hasonló csövek tulajdonságai ugyanis tagadhatatlanul előnyösebbek a hagyományos fémcsöveknél, és a különféle célú csőrendszerek a hagyományos módszereknél sokkal gyorsabb kialakítását teszik lehetővé. Ami e korszerű csövek előnyös tulajdonságait illeti, azt főként a kompozit anyagösszetételüknek köszönhetik, amely gátolja a különféle lerakódások kialakulását, kedvezőbb áramlást biztosít a szállított közegnek, és bármilyen hagyományos szerelésű és anyagú csőrendszerhez minden nehézség nélkül csatlakoztathatók. A különféle gyártmányok (Proidea, Rehau, Haka, Henco, Valsir stb.) részben eltérő tulajdonságúak, és a különféle szállítandó anyagokhoz megfelelő típusválasztékukkal ideálisan kialakítható és tartós csőhálózatok kiépítését teszik lehetővé.

Szinte mindenféle anyag szállítására alkalmasak. A belső felület PE csőhéj kiképzése annyira sima, hogy jelentős mértékben csökkenti az átfolyási veszteséget, ami a vascsöveknél igen jelentős. Ezen kívül nincs vízkövesedés, egyéb anyag lerakódás a csövekben, tehát a kedvező átfolyási jellemzőiket tartós használat során is megtartják. Ezek a csövek minden tekintetben megfelelnek a higiéniai előírásoknak, és normatíváknak, melyek az ivóvízvezetékekre és a folyékony élelmiszerek szállítására vonatkoznak. Az alumínium réteg biztosítja a nyomásállóságot 10 bar nyomásra 95 °C folyamatos hőmérsékleten, egészen 110 °C csúcshőmérsékletig. A tartósságukra jellemző hogy a laboratóriumban végzett próbák 50 évnél hosszabb élettartamot garantálnak.

Az ilyen csövek közbenső alumínium fémbetéte biztosítja a cső ellenálló-képességét, alaktartását, még alacsony hőmérséklet esetén is. Az ötrétegű polietilén csövek további előnye, hogy kis súlyuk mellett kiváló a geometriai stabilitásuk, alacsony a hőtágulásuk és a fémcsöveknél sokkal alacsonyabb a hőveszteségük. Könnyen hajlíthatók, a hajlítási sugár általában az átmérő 5-szöröse, ám készülékben hajlítva a hajlítási sugár az átmérő 2,5-szeresére csökkenthető. Az sem lebecsülendő tulajdonságuk, hogy a polietiléncsövek csökkentik az áramlási és vibrációs zajokat is. Beszerezhetők már olyan változatok is, amelyek egy- vagy akár kétszeres is szigetelőréteggel is ellátottak.

  Az ötrétegű polietilén csövek méretválasztéka gyártmánytípustól és a felhasználás módjától függően meglepően bőséges, 16, 18, 20, 26, 32, 40, 50, 63 mm átmérőben is beszerezhetők. A hozzávaló csatlakozó fittingek többnyire gyártmányfüggőek, de bármilyen más csőrendszerhez könnyen és problémamentesen csatlakoztathatók. A megfelelő polietilén cső kiválasztását azonban mindig a felhasználás módjához kell igazítani. A különféle csőrendszeri egységekhez, szerelvényekhez való csatlakozást a fittingek különféle választéka biztosítja. Több változatuk - mint a gyorscsatlakozó-, a préseléses- és a szorítógyűrűs fittingek - ismert. Mindegyiknél alapfeltétel a palástra merőlegesen levágott csővég és a megfelelő kalibrálás. Ezt csak csővágó szerszámmal lehet biztosítani, ami garancia a nyomásálló és szivárgásmentes csatlakozásra. A gyorscsatlakozós – és préseléses fittingeket főként a szakemberek használják, és a csőbeerősítésük után nem oldhatók. Előnyük, hogy a kapcsolat nem igényel számottevő helyet, és bárhol jól alkalmazható, de megfelelő présszerszám használatát igényli.

A különféle szorítógyűrűs csatlakozó elemek viszont oldhatók, és a nyomásbiztos kötés kialakításához elégséges két megfelelő méretű villáskulcs. Hátrányuk, hogy a szorítóanya miatt a csatlakozóidomok a cső átmérőjénél nagyobb helyet igényelnek. Főként falon kívüli vezetékek kialakításánál előnyösek. A fittingek mérete miatt a vezeték nem futhat közvetlenül a fal előtt, ám falba is fektethető, ha a csatlakozó fittingek számára kellő hely kerül kialakításra.
A többrétegű polietilén csövekből kialakítandó csőhálózathoz feltétlenül szükséges a nyomvonal terv és a különféle leágazó csatalakoztatásokhoz és csőkiállásokhoz szükséges fittingek méretének és számának meghatározása. Beszerzésüket követően még bonyolult csővezetékrendszerek is viszonylag gyorsan elkészíthetők. A csőrendszer üzemszerű használatához elengedhetetlen a nyomáspróba, és az esetleges szivárgások megszüntetése, aminek esélye szakszerű szerelés esetén szinte nulla.

Bojler felszerelése, bekötése

Bojler felszerelése, bekötése...........................................................................................

Munkadíj:  8000-12 000 Ft
(méretfüggő)